Minek a fazék, ha nincs mit főzni benne,
ha nehezen futja még a levegőre is,
és ha nem jut semmi a zsebbe?
Miért is dolgozik az ember egy életen át,
ha élete munkája nem őt gazdagítja,
s abból, mit keres, keveset lát?
Miféle világ az, ahol a jó folyvást veszít,
s amelyben a jutalom maga a kínzás,
miközben a rossz büszkén feszít?
Hová lett a józan ész és hova az igazság,
hol bujkál a remény, s hol a becsület,
amióta a pokolban dúl a vigasság?
Hová lett az egészség és hova a szeretet,
csak úgy elköszöntek parancsszóra,
s elhagytak felnőttet, gyereket?
Miképpen süllyedt az értelem a mélybe,
s valaha ki tud mászni a béka alól,
hogy újra felnézhessen az égre?
Minek a fazék, ha csakis a tűzhely dísze,
s nem több, mint egy látványos tárgy,
vajon még így is hathat a szívre?
