Egy olyan világban élni micsoda élmény,
amelyben semmit nem szabad soha,
s nem kell a rabsághoz kérvény.
Melyben nincs szabadság és nincsen jog,
az elnyomás, az eltiprás természetes,
s a kiirtásunkhoz nem is kell ok.
Hol az elbutítás mértéke a csillagokig ér,
és ahol nincs egyetlen emberfia sem,
aki gyilkosaitól kegyelmet kér.
Melyben a szeretet szitokszónak számít,
az ölelésről nem is tudják, hogy mi,
s az elmebajtól senki nem tágít.
Miben a becsület és a tisztesség fantázia,
a segítőszándék biz kifejezetten horror,
s tilos bárkinek az eszét használnia.
A gondolkodás alapvetően rémisztő bűn,
az összetartás hihetetlenül megvetendő,
és a létezés, na az az igazi főbűn.
Egy olyan világban, melyben nincs lélek,
s nincs vidámság, öröm, sem szerelem,
az emberiség leköszönhet, ím végleg.
