Mikor elveszítünk valakit, az nagyon tud fájni,
ésszel fel sem fogható és iszonyatos érzés,
s mindezt megtapasztalhatja bárki.
Sőt, meg is fogja, bármennyire nem is óhajtja,
hiábavalóan nem akarja elhinni, megérteni,
s hiába is tagadja, az álmait sóhajtva.
Olyannyira szomorú, s olyannyira szenvesztő,
elképzelhetetlenül tragikus, fel nem fogható,
és mindent felülmúlóan rettentő.
Mikor elveszítünk valakit, magunknak is vége,
a lelkünk soha nem heverheti ki a bánatot,
s mindig szenvedni fog, a haláltól félve.