Levegőhöz jutva az áldozat kezd remélni,
s miközben erősen kapkodja a levegőt,
elkezdi hinni, a holnapot megéli.
Fojtogatója azonban csak szórakozik vele,
ezáltal a saját gyilkos játékát játssza,
s szíve kegyetlenséggel van tele.
Karmait már mélyen belevájta jól a húsba,
áttépve a szöveteket s az inakat is,
a zsákmányt az árnyékba húzva.
Az rángatózik hevesen, s rémülten retteg,
kapaszkodik a maradék életösztönébe,
és tudja, hogy jártak így ezrek.
Levegőhöz jutva felcsillan egy kis remény,
ám az életben maradáshoz több kell.
Vajon túl fogja élni szegény?
