A Fény serege megverten poroszkál,
s katonáinak zöme fáradtan botorkál.
Meredten és kimerülten menetelnek,
nem hitték, hogy mibe is tenyerelnek.
Karjaikat csüngetik, kardjuk csörren,
s minden bokorban a sötétség zörren.
Ármány és gonosz leselkedik reájuk,
összeomlott az eddig védett világuk.
Pedig az idők kezdete óta küzdöttek,
folyamatos kihívásokkal küszködtek.
Mindig kiálltak az igaz ügyek mellett,
erejük elfogyott, most ennyire tellett.
Támogatóik megfutamodtak gyáván,
a hitványság hatalmas tömege láttán.
Nem akarták elhinni, hogy ennyi volt,
a küzdelmük e szerint semmiről szólt.
A Fény serege összeomlott magában,
elhagyták, s elárulták óriási bajában.
Most visszavonulnak új erőt gyűjteni,
hisz a gonosznak újból be kell fűteni.
