A munka után hazatér a kimerült
ember, remélve, hogy otthon
majd nyugalomra lel.
A hétköznapok stresszel teltek,
kiölik a lelket. Fárasztanak
és bágyasztanak.
Délután elvégzi teendőit a ház
körül, majd jöhet a vacsora,
s a pihenés, aminek örül.
Bekapcsolja a televíziót a szobába
menve, s bizakodik, hogy kedvére
való műsort talál benne.
Sajnos hamar rádöbben tévedett,
de nagyot. A reklámok tömege
efelől kétséget sem hagyott.
Bárhová is kapcsoljon, perceken belül
mosópor, bank, fogkrém kerül elé
a filmeken felül.
Ömlik a gyógyszer a csatornákon át,
s ezeken felül illatszereket és intim
betéteket is szép számmal lát.
Mosoly rögzítés, autócsodák, ételek,
ruhák, tisztítószerek és lakásnéző,
ezektől őrül meg a tévénéző.
Legtöbbször már reklámokat vágnak be
a mondatok, sőt a szavak között, hiszen
az a lényeg mindenek fölött.
Nem számít a néző, nem számít semmi,
a filmek, a tudomány, a mesék világa!
Ez ellen mit lehetne tenni?
Úgy dönt, hogy nem gyarapítja számtalan
baját, kikapcsolja a tv-t, ezzel elzárva
a reklámok hadát.
