Halovány fény villan a sötét éjszakában,
piciny, parázsló szíve lüktet, villog,
a gonosznak évszakában.
Alig látható, de mégis van, mégis létezik,
s bár senki, soha nem hitte volna el,
de a tisztességből érkezik.
A tisztesség oly régóta kihunyt fogalom,
már az emléke is fagyosan dereng,
ám kifog az ördögi fogaton.
Új erőre kaphatna, ha támogatná a tudat,
s felégethetné a sötétség bugyrait,
mert az igazság után kutat.
A homály leplén át halovány fény villan,
a léte maga lehetne majd a remény,
ha táplálnák, s el nem illan.
