Nyugodt percek, s vidám órák,
a Vágyak a hosszú utakat róják.
Megbotlanak olykor és leülnek,
ám hamar újfent nekifeszülnek.
Nem hagyják lerázni magukat,
messziről hallatják a szavukat.
Hangjukat viszi a szél az éjben,
úsznak borban, sörben, kéjben.
Egyszer célhoz érnek, remélik,
komolyan hiszik, hogy megélik.
Álmuk közel is kerül a valóhoz,
semmi közük nincs a csalóhoz.
Az Élet a csaló. Homályba vezet.
Szakadékba visz, ahol csak lehet.
Szabadjára ereszt sok-sok árnyat,
nem állíthat meg minden Vágyat.
