Minek az élet? Vajon mire is való?
Bizony vége lehet, mire lehull a hó.
A halál igazán nyugodt és csöndes,
útja néma, rideg, fagyosan könnyes.
Ha gondolkozol ezen, biztos belátod.
Én mondom ezt, a Halál, jó barátod.
Karom erős, a kaszám szörnyen éles,
a vég nem is sötét, sőt, inkább fényes.
Ilyen tanácsot sok mindenki kapott,
add vissza hamar, mit az élet adott!
Ne elmélkedj már, ne áltasd magad,
az időd gyorsan, vészjóslóan halad!
Önként, vagy sem, a kezembe jutsz,
bárhová is rejtőzz, s akárhová futsz.
Kezem igen biztos, a célomat elérem,
ha hagyod magad, nem fáj. Ígérem.
Fogadj szót hamar, s ne légy életfaló,
vésd jól eszedbe, hogy elpusztulni jó!
(Halál)
