Néha céltudatos, máskor
meg bizonytalan nagyon,
olyan erősnek mutatkozik,
ugyanakkor oly sebezhető,
s nem tud túllépni a bajon,
igencsak sokszor unatkozik.
Arra vágyik mi nem az övé,
nem becsüli meg a sajátját,
letagadja amit érez, s kíván,
a jót nem igen akarja látni,
megtagadhatja a családját,
csupán önmagában bízván.
Elhiszi a valótlanságok sorát,
az igazság sérti a lelki világát,
minden bajért másokat okol,
folyton kifogásokat keresgél,
letépné a rét minden virágát,
gyakran a semmi után lohol.
Mi előtte áll nem veszi észre,
a tekintete a semmibe réved,
önmagával állandó harcot vív,
küzdene az élettel, s a halállal,
nem vallaná be soha ha téved,
végül ebbe szakad bele a szív.
