Az út vége

Az élet hosszú lemondások sora,

melyeket be fog lepni az idő pora.

Küzdelmek, próbatételek, gondok,

végül maradnak az emberi roncsok.



Emlékek ködös fátyola száll odább,

az út végénél azonban nincs tovább.

Semmivé válik minden mi csak volt,

valamennyi perc az elmúlásról szólt.

conifer, daylight, evergreen

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.

Kiss Gyula versei
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.