Lehetnek szép szavak,
csordultig tele szívek,
ámulásra méltó javak,
s igen sokat érő címek.
Mindez nem ér semmit,
felületes látszat csupán,
gúzsba köt, de mennyit,
sokan bámulnak bután.
Belül van a valós érzés,
igaz gyöngyként ragyog,
olykor felmerül a kérdés,
vajon mégis ki vagyok?
Semmitmondó a válasz,
lehet, hogy talán senki,
nincs igazán erős támasz,
mégis tovább kell menni.
Egy igaz ölelés segíthet,
reménnyel, szeretettel teli,
belőle a szív biz meríthet,
főleg, ha a társát is megleli.
