Mi végre élünk, ha szabadok úgyse lehetünk,
és nem választhatjuk meg a sorsunkat,
s ez ellen túl sokat nem is tehetünk?
Mi értelme lehet egy ilyesfajta torz világnak,
ahol nem számít a jó, s a becsület álom,
és nincs helye az értelmes vitáknak?
Miféle faj az ember, amely butít, öl, gyilkol,
mely nyomorba taszít és sokat harácsol,
miközben minden valóságot titkol?
Hol van az értelem, hol van a szeretet lángja,
hol a bátorság, a szív és a küzdeni tudás,
mindezeket majd az utókor bánja?
Hová tűnt az életösztön, a kitartás, s a féltés,
mi lesz a gyermekekkel és a jövőjükkel,
feltehető még egyáltalán az a kérdés?
Mi végre élünk, ha elbukunk, s ha veszítünk,
volt vajon értelme egyáltalán a létünknek,
vagy hamis dicsfényben feszítünk?
