Mindenkinek megvan a maga terhe, ez így igaz,
megvan a saját problémája, kínja és gondja,
s ez bizony senki számára nem vigasz.
Olyan dolgokkal kell küzdeni életünk folyamán,
amelyek legtöbbje egyre kibírhatatlanabb,
s mind együtt utazunk a sors vonatán.
Elszenvedjük az igazságtalanság gyilkos voltát,
az állandó kiszolgáltatottságot, az adókat,
és közben letagadják létünk mivoltát.
Mindennap húzzuk az igát, s jobb mégsem lesz,
vajon mikor jön már rá az emberek zöme,
hogy értük a hatalom semmit nem tesz?
Mindenkinek megvan a maga terhe, ez iszonyú,
s nem úgy tűnik, hogy ennek vége lehet,
ez pedig lelkeket kiölő és szomorú.
