Túlterhelten az emberek nem gondolkoznak,
energiáikat az ébren maradásra fordítják,
és sok másról nem is gondoskodnak.
Nem figyelnek arra sem, mi köröttük alakul,
hiszen jóhiszeműen elhisznek mindent,
s ragaszkodnak a múlthoz makacsul.
Fel sem fogják, a múltjuk nem térhet vissza,
eltűrnek bármit, bármilyen hazugságot,
s nem nyílik a zsebükben a bicska.
Sokuk képtelen megérteni, innen nincs kiút,
s hiába reménykednek, az életükre törnek,
akkor lesz vége, ha mindőjük kimúlt.
Túlterhelten az emberek sajna fejet hajtanak,
s miközben élő zombiként járják útjukat,
a háttérben a gyilkos tervek zajlanak.