A nyugalom szigetén dúsak a rétek, zöldek a mezők,
patakok csörgedeznek a dombok oldalában,
s mindenfelé fák, tölgyek és fenyők.
Virágok illata tölti be a vidéket, s szellők szállnak el,
harmat csillog reggelente a fűszálak garmadán,
e helyen minden élőlény békét lel.
Bárányfelhők iramlanak a kék ég végtelen tengerén,
nincs harag, nincs háború, sem bú, sem bánat,
itt, a világnak e rejtett szegletén.
Nem létezik gonosz, nem szít feszültséget az ármány,
a pénz hatalma eme szigetet nem érte el soha,
és nem létezett errefelé járvány.
Nem szálldosnak erre a félelem és a rettegés árnyai,
szeretet, s békesség uralja a napokat, perceket,
s bármikor vidáman lehet játszani.
A nyugalom szigetén szinte megállt az idő és pihen,
nem zavarhatja fel semmi a végtelenség vizét,
a vágyak, s az álmok világa, az ilyen.
