Életünk fájó csalódások sora,
nem bízhatunk meg senkiben,
a fájdalom nem múlik el soha,
létünk elhamvad a semmiben.
Tehetünk bármit, nem számít,
az igazság gaz módon lapul,
a háttér fénye csupán elámít,
tetteinket sosem véve alapul.
Küzdhetünk becsülettel, bátran,
elismerve nem leszünk mégsem,
mindezt beláthatják ugyan páran,
tesznek valamit ellene? Kétlem.
Meggyalázva fekszik a lelkünk,
a jó szándék olykor balul sül el,
így nem sikerülhet békét lelnünk,
énünk nyugodalmat sohasem lel.
