Mulandó a tavasz, a nyár,
az őszi nap, s a hideg tél,
a pillanat meg sosem vár,
újabb és újabb utakra kél.
Mulandó az öröm, a bánat,
az egészség és a fájdalom,
a szívekben zűrzavar támad,
lesöpör mindent az ártalom.
Mulandó a nevetés, a harag,
a mosolyt könny mossa el,
a gonoszság is fűbe harap,
békét a lélek nem igen lel.
Mulandó a szerelem, a báj,
a barátság, elillan a szépség,
változik a megszokott táj,
egyszer eltűnik a fájó kétség.
Mulandó jövő, az igaz éget,
a végtelen magára nem talál,
elhozza majd a sors a véget,
s az életet felváltja a halál.
