Amíg élünk, van lehetőségünk korrigálni dolgokat,
van esélyünk jobbá tenni a rosszat, a hibákat,
s akad alkalmunk tenni valami fontosat.
Addig nem nyugodhat a lelkünk, míg valami bántja,
s nem pihenhetünk a karosszékben hátradőlve,
hisz az eszünk folyvást a legjobbat vágyja.
A szívünk azt sugallja, hogy soha nem adhatjuk fel,
és legyen bármilyen nehézség, vagy tragédia,
tudjuk, hogy a végéig küzdenünk kell.
Amíg élünk, ki vagyunk szolgáltatva eme világnak,
az érzéseink gyakorta másra, s jobbra vágynak,
nem adhatunk esélyt sohasem hibáknak.
