Mi értelme lenne mássá válni, mint akik vagyunk,
és ha netán valaki nem fogad el így minket,
annak jelentene bármit is a szavunk?
Miért szeretnénk mindig a mások kedvében járni,
és mi a jó abban, ha engedelmesen játszunk,
talán azt hisszük, az nem fog fájni?
Hogyan befolyásolhatja lelkünket ez a sötét világ,
s hogyan hagyhatjuk, azt a rengeteg rosszat,
miért nem tűnnek fel, a csúf hibák?
Miképpen süllyedhettünk ilyen mélyre és miként,
észszerű dolog feladni önmagunkat végleg,
feladni a normalitást, mint igényt?
Mi értelme lenne mássá válni, mint akik lehetünk,
nem azért születtünk, hogy egyediek legyünk,
s csupán ennyi lenne a szerepünk?
