A Remény harca mindig is az embereket szolgálta,
az idők elejétől őket lelkesítette és bátorította,
s nem hagyott senkit egyedül a sorsára.
Küzdött az életükért, a családjukért, sokat segített,
a gondokból, a nehézségekből, a fájdalomból,
és a kudarcból is igen sok erőt merített.
Vitézül csatázott minden korban és minden időben,
s nem adta még meg magát soha, semmikor,
s nem is szándékozik a közelgő jövőben.
Most azonban elképzelhetetlen gonosszal csatázik,
aki valamennyi emberi lélekre halált akar hozni,
s a pici babákra is kíméletlenül vadászik.
A Remény harca nem volt még ennyire kegyetlen,
ám felöltötte a páncélját és felcsatolta a kardját,
s érzi, hogy igenis győzhet most, a jelenben.
