Egy fiatal nő ül a szobában,
s gondolkodik egymagában.
Hová és merre viszi a sorsa?
Mi lehet az élet sava-borsa?
Visszaemlékszik a régmúltra,
a szebb pillanatokat elnyújtva,
mereng azon, mi is történt vele,
szíve újra érzelmekkel van tele.
Előző kapcsolatának már vége,
elege volt, ezért ím ő állt félre.
Unalmassá és megszokottá vált,
pedig sokáig reménykedve várt.
Ám hiába, párja nem változott,
néha köszönés nélkül távozott.
Kihűlt a szerelem forró lángja,
emlékek maradtak csupán hátra.
Nem oly rég megismert valakit,
s máris kapott tőle biza valamit.
Méghozzá bizalmat és reményt,
döntött, nem engedi el szegényt.
Értelmes, szórakoztató és kedves,
nagyon melegszívű, s igen rendes.
Rágondolva a szíve nagyot dobban,
és a régen kihűlt tüze újra lobban.
